Ezúttal a magyar televíziózás egyik olyan figurájával kapcsolatban hozott levelet a postás, akit még így húsz év távlatából is lehetetlen szeretni. A sajtós becsületére legyen mondva, hogy tényleg mindent megpróbált bevebbi. Mindenesetre az nézzen csak végig egy Juszt László - Rózsa György beszélgetést két nappal karácsony előtt, akinek már tényleg minden mindegy.

„rózsagyuri”

Gazdag életpályát tudhat maga mögött Rózsa György. A Magyar Televízió 50 esztendejéből 40-et együtt töltött az intézménnyel – december 22-én ünnepelve a jubileumot. Egyetemista korában lépett be a Szabadság téri falak közé – előbb külsős, majd belsős munkatársként. Azóta, szinte minden műfajban kipróbálhatta magát. Érdekes ívet mutat a pályája. Játékos vetélkedőkkel kezdte, majd szépen lassan áttért a komoly műfajú, tartalmas és maradandó értékeket felvonultató műsorokra. Monogám és hűséges. A közszolgálati televízióhoz mindenképpen. Ahogy az életmű, úgy a visszaemlékezés sem lesz édesbús, könnyes és reszkető hangú. Az alkotókat egyetlen szándék vezérli, csak úgy, mint a 40 év minden pillanatában, hogy a közönség nagyon jól szórakozzon. Felidézünk majd olyan produkciókat, amelyekre csak kevesen emlékezhetnek. Készülünk néhány hatalmas sikerű paródiával. Ezen az estén sem maradhatnak ki természetesen a bolondozások Gálvölgyi Jánossal.  Kis csokrot állítunk össze a TOP-SHOW világsztár vendégeinek budapesti fellépéseiből. Pergő montázsokat vágunk, mindabból a közel 40 sorozatból, amelyet a „rózsagyuri” név fémjelzett.

A műsor keretét egy jó hangulatú beszélgetés, sztorizás adja – Juszt Lászlóval – Rózsa György kulisszatitkairól.

Adás: 2006. december 22., péntek, 21.05 - m1

rózsagyuri

Így kisbetűkkel és egybeírva! Nagy tisztesség ez! 40 évnyi televíziós munka jutalma.

Merthogy „a rózsagyuri” éppen 40 évvel ezelőtt lépett be először a Magyar Televízió kapuján, és jelentkezett az Iskolatelevízió vezetőjénél, Kelemen Endrénél munkára. Volt ügyelő, vitte a szendvicset a rendezőnek, asszisztensként jókat kiabált a stúdióban, szakcikkeket fordított oroszból, lengyelből, aztán segédszerkesztő lett. Persze, mindeközben középiskolai tanári oklevelet szerzett (kitűnő államvizsgával) az ELTE Bölcsészettudományi Karán. Azután 9 éven át az MTV Gyerekosztályának szerkesztő – riportere volt.

Első önálló szerkesztésű műsora, a Hétmérföldes kamera című úttörő híradó szerkesztői névinzertjét azóta  is őrzi. A 70-es évek több száz gyerekadása közül szívesen emlékszik vissza a Tízen Túliak Társasága című sorozatra, a labdaiskolákra (Focisuli, Pingpongsuli, Kosársuli, Röpsuli, Kézilabdasuli), az úttörő olimpiai közvetítésekre és az egészséges játékláncokra a gyermeknapokon. Az első hazai humoros gyermekműsornak, a bolondos Idesüss! –nek ő volt a tanára, akit Gálvölgyi – Cibolya „Tankérem”-nek szólított. Rózsa találta ki és vezette a falusi gyerekek első hazai tévévetélkedőjét, a Csepű, lapu, gongyolát is.

1980-ban áthívták a Szórakoztató Főosztályra. Ekkor már nemcsak a fiatalkorú nézők ismerték meg az utcán, hanem néhány hónap múlva az ország egyik legnépszerűbb műsorvezetője lett a Kapcsoltam című televíziós játéknak köszönhetően.  

A sikerhez, a népszerűséghez nagyban hozzájárult Gálvölgyi János paródiája, amelyet azóta is rendszeresen ismétel a televízió (egyébként a paródia Thália Színházi változata ebben a jubileumi műsorban is próbára teszi a nézők nevetőizmait). 1983-ban „rózsagyuri” elindította a LEG…LEG…LEG című sikerszériát, a különlegesen rekordok és rekorderek 17 éven át futó sorozatát. A Szórakoztató Főosztályon is 9 évig dolgozott („bűvös 9-es”) olyan népszerű műsorok szerkesztő- műsorvezetőjeként, mint pl. a Legyen szerencsénk!, a Telepódium és a Televarieté. Állandó műsorvezetője volt a nagy tömegeket vonzó szilveszteri játékláncoknak, és tucatnyi cirkuszi műsorban lépett a porondra.

1991-ben produceri pályázatot nyert, és megalakította a RÓZSA-PRODUKCIÓ-t.

Olyan sztárok műsorainak útját egyengette, mint pl. Horvát János (Öt kicsi indián), Vágó István (Kerékbár), a Palik- Héder kettős (Ötödölő), Gálvölgyi János (Új Gálvölgyi – show), Bodrogi Gyula (Egy este a Kék Egérben), Pécsi Ildikó (Bejöhetek?) és mások. Mindeközben sikerre vitte a Bűvös hatos című memória- játékot és a KamEra Varieté- t. A produceri iroda TOP-SHOW című sorozata 31 olyan világsztárt hozott Budapestre, akikre a világ bármelyik televíziója büszke lenne (és akik ma már megfizethetetlenek). A magyar közönség testközelben élvezhette Bonnie Tyler, Gianni Morandi, Gilbert Becaud, Gloria Gaynor, Udo Jürgens, Toto Cutugno, Kylie Minogue produkcióját. Újabb paródiák és viccek („Kettes ajtó, nyílj ki”) célpontja lett, amikor a Zsákbamacska játéksorozatot vezette.

Ezután komolyabb műsorok következtek – a „Mindenki kamerájá-t” a Nyugati térre először kitevő „Még ilyet!”, a „Szombat este” című zenei sorozat és az Operett.hu, amelyben rádió gyerekkórusos előképzését hasznosítva énekelt is. Büszke rá, hogy itthon ő vezethette a BBC világkörüli milleneumi egész napos műsorát.

2001-ben a Magyar Televízió Életmű-díjjal tüntette ki.

2002-ben újjáalakult a RÓZSA-PRODUKCIÓ és Rózsa – magánéleti tragédiája, fiatal feleségének elvesztése hatására – a komoly, maradandó témák felé fordult.

2003-ban ötlete alapján indult a MAGYAR ELSŐK című, nemzeti értékeket feltáró és megőrző nagyszabású és igényes sorozata, amelynek idén a nemzeti ünnepen (okt. 23.) volt a 100. adása.

Ebből az alkalomból 4 évtizedes, nagy közönségsikert arató televíziós munkásságát a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével ismerték el.

A jubileumi műsor azonban nem édesbús visszaemlékezés lesz, sokkal inkább e ritka, gazdag pálya szórakoztató pillanatainak felidézése paródiákkal, jelentekkel, vidám műsorszámokkal.

A fotókat Zih Zsolt készítette.

További információ: Holub Kati (06-20-922-64-31)