Funky Erzsiről annyit tudunk, hogy szereti a fehér ruhákat és a tánczenét évszaktól és a helyzettől függetlenül. Járja itt:    és járja ott: 

Tudjuk, ínséges volt a múlt hét iwiw szempontjából, mea culpa, mea maxima culpa, de engesztelésképp itt egy jókora adag, szóval csemegézzetek kedvetekre. - Felmegy a cukra (miről beszél szegény asszony?) - Huhh - Végre egy felhasználó saját készítésű videóval - Kedvenc képem…

Nagyvárosi szösszenetek című sorozatunk jelentkezik: a mai természetfilmes epizód a tömegközlekedési eszközökön zabáló emberszabásúak közül mutat be egy extrém példányt. Nincs is annál jobb, ha az ember bármilyen körülmény között - még akár a retek hármas metrón is…

Várjál, az ott mi?

Ha megszólal a zene, valami különös hangulatba kerül. Annyira különös, hogy amikor a zene a kerti tuják előtt alsónadrágban éri fel is veszi videóra, aztán küldi nektek szeretettel.  

Kevés rajzfilmet gyűlöltünk jobban tiszta szívvel, mint a belga Pierre Culliford kis tenyérbemászó kreálmányainak kalandjait megörökítő Hupikék törpikéket (megengedjük: lehet, hogy ebben kiadós szerpet játszott a borzalmas magyar címadás is). A képregény idén ünnepli ötven…

Valahogy így képzeljük az igazi turistapoklot, igaz, egy ilyen produkció talán feledtetni tud minden kínos görög hajókirándulást:

Pár pillanat egy óvatlan felnőtt ember életéből. Mit csinál már mikor azt hiszi, hogy senki sem látja.  

Rég volt már "pinát mindenkinek" poszt, ez most afféle, rendkívüli különszám. Megoldás itt.

Hát persze, dugjad! Hiszen olyan szimpatikus hülye gyerek vagy. Lehet, hogy fel kellene költözni a fővárosba. Picit jobban unatkozol, és ki tudja mi történik még a testnyílásoddal?