Kivel mással kezdhetnénk a sort, mint Brian Jones-szal, a Rolling Stones első gitárosával? 1969-ben találták meg a medencéjébe fulladva, a vizsgálatok szerint az évek óta tartó folyamatos bulizástól legyengült szervezete és az emiatt kialakult, egyre súlyosbodó asztmája volt a fulladás oka. Aznap este nem volt egyedül: a barátnőjével, és a házán dolgozó építési vállalkozóval, valamint annak csajával piázgatott. Ugyan az elég csúnyán meglopta Jonest az építkezés során és emiatt nem is voltak túl jó viszonyban, a rendőrség nem találta gyanúsnak a formát. Ám 1993-ban a vállalkozó bevallotta a halálos ágyán, hogy miután kettesben maradtak, ő fojtotta vízbe a zenészt, mivel az -miután egy ideje kevesebbet cuccozott és észrevette, mennyire lehúzzák- leállította a kifizetéseket. (Lebilincselő cikk a témáról itt, érdemes elolvasni!) 

Alig egy évvel később, 1970-ben követte Jimi Hendrix, aki a saját hányásába fulladt bele, máig tisztázatlan körülmények között. Akkori barátnője eléggé zavarosan mesélte el a történteket, de egy biztos: ő volt az, aki először nem mentőt, hanem Eric Burdont (igen, az Animalsból, akinek az eddig rejtélyes módon mind a hülye, mind a rejtélyes halált megúszó Som Lajos szerint kék(!) kokainja volt) hívta a helyszínre. Burdon -aki azt hitte, Jimi öngyilkos lett- egy odahívott road segítségével minden drogot eltakarított, majd együtt távoztak, magára hagyva a holttestet. Egy idén megjelent könyv szerint akkori menedzsere felelős Hendrix haláláért, aki az eset után két évvel halt meg, nem sokáig élvezve azt a töménytelen pénzt, amit ügyfele után a biztosító fizetett ki neki. Jimit egy hónappal élte túl a magát abszolút rejtélymentesen túllövő Janis Joplin, őt kilenc hónappal később követte Jim Morrison, akit Párizsban találtak holtan a fürdőkádban. Az utóbbinál sokakban felmerült a gyanú, hogy az amerikai titkosszolgálat végzett vele, de egy biztos: egyikük sem volt öregebb huszonhét évesnél. Sid Vicious-szal, a Sex Pistols basszerével szintén a heroin végzett 1979-ben: mikor feltételesen szabadlábra helyezték (barátnője meggyilkolásával vádolták), a szintén függő anyja által szerzett cucctól murdalt meg. A legenda szerint mikor a nő hazahozta Sid hamvait, elejtette az urnát a Heathrow-n és a srác földi maradványai szétszóródtak a földön. Később egyébként (érthető módon) öngyilkos lett.

Randy Rhoads, aki (a ma már egyre inkább önmaga totyogó, szétbotoxolt paródiájává váló) Ozzy mellett lett híres, repülőgép-szerencsétlenségben vesztette életét 1982-ben. Az egyik turnéállomáson jó ötletnek tűnt, hogy repüljenek pár kört a bekokszozott turnésofőrrel (aki képzett pilóta is volt) hisz épp egy hangár mellett pihentek. Ám mikor a sofőr észrevette, hogy volt felesége épp kijön a turnébuszból (khm), gondolta jó tréfa lesz párszor rárepülni az buszra, hogy megijessze az asszonyt. Az elgondolás nem volt rossz, csak a kivitelezés sikerült tragikusan: a harmadik körnél beakadt a gép szárnya a buszba, és lezuhant, belecsapódva a hangár oldalába. A gép kigyulladt, Randy, a másik utas és a pilóta azonnal életét vesztette - egyes források szerint Ozzynak még sikerült kirángatnia a roncsok közül, és csak később halt meg.

A heroin és kokó áztatta 80as években igencsak sűrűn hullottak a zenészek. Érdemes talán kiemelni a Möetlys Nikki Sixxet, aki egy évig annyira rajta volt a cuccon, hogy egyszer sikerült magát úgy túllőnie, hogy az éppen ottlévő (ma már hasonló okokból pacemakerrel élő) Slash alig tudta visszarugdalni az életbe. Erről az élményről szól egyébként a fentebb látható "Kickstart my heart" című nóta. A saját maga által terjesztett legenda szerint a kórházból hazatérve még egyszer belőtte magát. A rocktörténelem legocsmányabb alakja, a bestiális és zseniális GG Allin (a linken nagyon jó cikk!) 1993 nyarán, 36 évesen fejezte be gusztustalan földi pályafutását. Igazándiból nem lehetett megállapítani, hogy ez az önpusztitó-gépezet mitől lehelte ki végül a lelkét. Valószínűleg a hernyó volt a ludas, de amúgy is vérmérgezése volt a fekáliától, ami a koncertjei során került a testét általában elborító sebhelyekbe, és valószínűleg az a pár bogyó sem tett neki jót, amit aznap este bedobált. A temetése szintén nagy buli volt! A haverjai jól bebasztak, összefirkálták a már kissé bűzlő (amúgy életében sem túl illatos) GG-t, fotókat készítettek róla, és a hihetetlenül apró pöcséről, valamint útravalóul teletömték a száját nyugtatókkal és megitatták Jim Beammel. (Érdekes interjú az akkori időkről és GG-ről az egyik régi haverjával itt, a videón pedig maga a Mester.)

Szintén ebben az évben halt meg Euronymus, a kultikus black metal banda, a Mayhem gitárosa, akit zenésztársa, Varg Vikernes küldött a másvilágra egy haverja és huszonkilenc késszúrás segítségével. A Mayhem nem csak erről híres: énekesük, Dead, aki bipoláris depresszióban szenvedett, egy szép napon puskával végzett magával. A fáma szerint az őt felfedező zenésztársai a mentők riasztása helyett először elrohantak fényképezőgépért, a fotózkodás után pedig összegyűjtötték a koponyája darabjait egy fasza nyaklánchoz. A holttestéről készült fotó később egyik albumuk borítóján tűnt fel. (Két megkerülhetetlen cikk, ha otthon akarsz lenni a témában -és miért ne akarnál?- a matulás itt, hardrock.hu-s itt.)

Az egyre unalmasabbá váló glam rockot a hamar unalmassá váló grunge váltotta fel, egy dolog azonban közös volt: a szenvedélyes droghasználat. De Nikkivel és Slashel szemben ezek a fickók alapjáraton sem voltak azok a kimondottan egészséges fizikumú gyerekek, így nem csoda, ha jóval sűrűbben is hullottak. Kurt Cobainről, aki az elvonóról meglépve, egy lónak is elegendő mennyiségű heroinnal a szervezetében lőtte magát szájba, máig nem tudni, ki okozta a halálát. Jó, az egész világ megegyezik abban, hogy felesége, az az olcsó kurva Courtney Love volt, de hogy végülis mennyire aktívan, azt máig homály fedi. Ha már grunge, érdemes megemlíteni Layne Staleyt, a napjainkban ismét aktív, és nemrégiben az A38-on a PECSA-ban koncertező Alice In Chains egykori énekesét, aki a végére annyira rákattant a heroinra és a videójátékokra, hogy a lakásának egyik szobájában csak videójátékok voltak, a másikban pedig rengeteg cucc. Mindössze 39 kilós holttestét két héttel azután találták meg, hogy egy masszív speedball lövés végzett vele seattle-i lakásában, el tudom képzelni milyen pörgős társadalmi életet élhetett szegény.

Végezetül egy laza nóta a 2004-ben elhunyt Ol' Dirty Bastardtól, aki jobb napjain limuzinnal ment a szociális segélyért, ám egy kevésbé jó napján addig szívta a crackpipát, míg meg nem állt a szíve. Egy dolgot világosan látni. Az orvostudomány rohamos fejlődésének, és az egyre magasabb biztosítási összegeknek köszönhetően ma már jóval ritkábban tudják olyan balfasz módon a halálba drogozni magukat a rocksztárok, mint régen. Esetleg az Amy Winehouse-Peter Doherty duótól várhatnánk valami nagyobb durranást, de míg Pete elpusztíthatatlannak tűnik, addig Winehouse lassan elbulizza az összes lóvéját, és még mindig él. Inkább lehetne befutó Manson, aki a divathullám lecsengésével (szia Hozé!) valószínűleg el fog tűnni a süllyesztőben, és unalmában fogja magát halálra cuccozni/inni/baszni, mint a Boyzone-os csóka. (Magyarokról szándékosan nem írtam, véletlenül sem akartam megbántani senkit.)