Pataky Attilát már idén is betalálták az ufók. A Bors szerint a nagy szürkék helyett most egy másik fajjal spanolt. Kölcsönös egymásra mosolygás után megsimizte belülről Attilát az egyébként Edda rajongó lény.

A helyszínt nem szeretném pontosan meghatározni, mert nem akarok senkit kellemetlen helyzetbe hozni. Egy jó hónappal ezelőtt találkozhattam egy Plejádok-belivel. Megkaptam ezt a kegyelmet, örültem neki, de az életem ettől még megy tovább. Amennyit elmondhatok erről, az annyi, hogy valaki által találkozhattunk. Nagyon jól érzékelhető volt, amikor először egymás szemébe néztünk. A szeme abszolút különvált a testtől, ami egy égő, érdekes, csuda forma volt, azon keresztül küldte át a gondolatokat. A teste egy felvett alak volt, amit éppen kitalált hozzá. Az első benyomásom az volt, hogy a szeme megütött, csapódott valahol a tarkómon hátul, a koponyámon belül. Megijedtem tőle egy pillanatra, a következő pillanatban pedig – hogy érzékeljem, ez valóban megtörténik – egy „földi-szerű” mosolyt kaptam.

Ezután elmondhatatlan érzést éltem át, ahogy végigsimogatta a testem belülről. Kaptam egy teljes belső simogatást, és hozzá egy mosolyt – taglalta a különleges élményt az Edda frontembere, akit nem véletlenül találtak meg az ufonauták. – Az a bizonyos ismerősünk elmondta, hogy ezek az idegenek nagyon szeretik a hangot, a rezgést, és ők értéke-lik az eddigi munkásságomat. Ahogy megsimogatott, mintha azt mondta volna, jól csinálom, amit csinálok, tegyem a dolgom, és még egy-két dolgot, ami csak nekem szólt – elevenítette fel a harmadik típusú találkozást Pataky.

Küldjük a dalt Attilának, és mindenkinek aki szereti: